2011. szeptember 16., péntek

Alakulunk....

Rohamtempóban közeledik az időnk, én pedig igyekszem mindennel idejében elkészülni, mire Babóca érkezik. A jelen állás szerint jövő pénteken kell befeküdnöm a kórházba,ahol öt nap "nyaralás" után, szeptember 28-án születik meg a legifjabb... Szóval most nagyüzemben válogatok, mosok és vasalok 50-56-os méretű babaholmikat, textilpelusokat, és egyebeket....Esetleg valaki nem vállalja át a vasalás részét??? Köszi...:)

Szóval amivel idáig készen vagyok: a gyerekágyba varrtam új rácsvédőt. Ennek érdekes sztorija van: az ágynemű-huzatot az egyik helyi turiban szereztem fillérekért. Tökéletes állapotban van, egyetlen hibája volt: mint minden IKEÁS huzatnak, ennek is idétlen és semmire sem passzoló mérete volt, úgyhogy ezen kellet némileg módosítani. A rácsvédő anyagára pedig tök véletlenül bukkantam rá az áruház gyerekosztályának textilei között, ezt 300*120 cm-es darabokban árulják. Úgyhogy most már nagyon dizájnosan minden passzol mindennel....:) Még egy zsebes tárolót tervezek a napokban a kiságyra, amibe a pelusok,váltóruhácskák, egyebek elférnek majd. A falmatricákat a Teszveszen rendeltem, szintén potom összegért ( ha jól emlékszem párszáz forint volt). Már sajnálom, hogy nem rendeltem még egyet...:(

A másik: sikerült varrnom magamnak egy klassznak tűnő (majd élesben kiderül, mennyire lesz használható) szoptatós hálóinget. Az eredetijét Anna születésekor az egyik szuper szobatársamnál láttam, de megmondom őszintén: ha lett volna a méretemben (persze nem volt), akkor is fogfájósan adtam volna ki érte az 5000 Ft körüli összeget.... Ezért aztán a legutóbbi pesti kiruccanásunk alkalmával az I Love Textil-ben szert tettem erre a szép halvány krém színű, csíkos finom pamut anyagra, 290 Ft/m áron.... A szabásmintát a C&A-s hálóingemről vettem le, a hosszához mintegy 10 centit hozzáadva pont jó is lett. Szóval azt hiszem, két óra alatt sikerült megint egy jó kis darabot alkotnom. :)

Szóval lassan minden kialakul, remélem, jövő héten csütörtökön már le tudok nyugodtan ülni a hátsómra és szép elégedetten hátradőlve azt mondhatom: "Kész vagyok, indulhatunk! " :)

Egyébként minden szép és jó, és szívesen konzerválnám magam ebben az állapotban, ha a gyomorégés nem kínozna ennyire (nagyon-nagyon és még annál is jobban). De tényleg ez minden bajom. Szerencsére. :)