Közhírré tétetik és kidoboltatik...

hogy megérkezett közénk a legifjabb családtagunk!


Kis(nagy)családunk első fiúgyermeke, Joci 2011. szeptember 27-én, 10.30-kor 3340 grammal és 52 centivel született. Hatalmas fekete sérója és szemei vannak. Jelen állapota szerint álom jó gyerek: eszik-alszik-kakil-időnként sír, de csak hogy tudjuk, itt van köztünk. :)
A lányok felváltva rajongják körül, teljesen az ujja köré csavarta őket. :)
A születésének történetét és az azt követő bonyodalmakat (mert azokból sajnos volt bőven) majd később leírom, de egyelőre csak rövid bejegyzésre van időm. Hiába, szoknom kell az új felállást.:)

Alakulunk....

Rohamtempóban közeledik az időnk, én pedig igyekszem mindennel idejében elkészülni, mire Babóca érkezik. A jelen állás szerint jövő pénteken kell befeküdnöm a kórházba,ahol öt nap "nyaralás" után, szeptember 28-án születik meg a legifjabb... Szóval most nagyüzemben válogatok, mosok és vasalok 50-56-os méretű babaholmikat, textilpelusokat, és egyebeket....Esetleg valaki nem vállalja át a vasalás részét??? Köszi...:)

Szóval amivel idáig készen vagyok: a gyerekágyba varrtam új rácsvédőt. Ennek érdekes sztorija van: az ágynemű-huzatot az egyik helyi turiban szereztem fillérekért. Tökéletes állapotban van, egyetlen hibája volt: mint minden IKEÁS huzatnak, ennek is idétlen és semmire sem passzoló mérete volt, úgyhogy ezen kellet némileg módosítani. A rácsvédő anyagára pedig tök véletlenül bukkantam rá az áruház gyerekosztályának textilei között, ezt 300*120 cm-es darabokban árulják. Úgyhogy most már nagyon dizájnosan minden passzol mindennel....:) Még egy zsebes tárolót tervezek a napokban a kiságyra, amibe a pelusok,váltóruhácskák, egyebek elférnek majd. A falmatricákat a Teszveszen rendeltem, szintén potom összegért ( ha jól emlékszem párszáz forint volt). Már sajnálom, hogy nem rendeltem még egyet...:(

A másik: sikerült varrnom magamnak egy klassznak tűnő (majd élesben kiderül, mennyire lesz használható) szoptatós hálóinget. Az eredetijét Anna születésekor az egyik szuper szobatársamnál láttam, de megmondom őszintén: ha lett volna a méretemben (persze nem volt), akkor is fogfájósan adtam volna ki érte az 5000 Ft körüli összeget.... Ezért aztán a legutóbbi pesti kiruccanásunk alkalmával az I Love Textil-ben szert tettem erre a szép halvány krém színű, csíkos finom pamut anyagra, 290 Ft/m áron.... A szabásmintát a C&A-s hálóingemről vettem le, a hosszához mintegy 10 centit hozzáadva pont jó is lett. Szóval azt hiszem, két óra alatt sikerült megint egy jó kis darabot alkotnom. :)

Szóval lassan minden kialakul, remélem, jövő héten csütörtökön már le tudok nyugodtan ülni a hátsómra és szép elégedetten hátradőlve azt mondhatom: "Kész vagyok, indulhatunk! " :)

Egyébként minden szép és jó, és szívesen konzerválnám magam ebben az állapotban, ha a gyomorégés nem kínozna ennyire (nagyon-nagyon és még annál is jobban). De tényleg ez minden bajom. Szerencsére. :)

Szülinap-szezon

A nyár nálunk a lányok szülinapjai körül forog. Zsófi augusztus 17-én, Anna pedig július 1-én ünnepli a jeles napot, a bulikat pedig eddig a szülinapot követő hétvégén tartottuk, mert én babonából nem szeretek előre ünnepelni.
A saját készítésű torta eddig nem maradhatott el, gondoltam, megmutatom, mit sikerült az idén alkotnom. Azt hozzá kell tennem, hogy nem vagyok egy született cukrász-tehetség (sem), így a lelkesedéssel próbáltam pótolni a szakmai hiányosságaimat. :)
Anna szülinapjára egy csokis-tejszínes tortát sütöttünk Andi barátnőmmel. A díszítésnél a már jól bevált fondant-os megoldást használtuk, és a Hello Kitty-t is abból készítettük. Jó sokáig bíbelődtünk a díszítéssel, azt hiszem fél három után sikerült ágyba kerülnünk.:)
Íme, Anna idei tortája:

A múlt héten Zsófi lett az ünnepelt, az ő tortája nagy kihívás volt nekem/nekünk. Ugyanis megkérdeztük, milyet szeretne? Hát emeleteset! Oké, de hány emeleteset? Erre a kisasszony válasza a következő volt :
-De Anya, hát négy éves leszek!!!!
Azt nem írom le, hogy miket gondoltam az én majdnem négy éves lányom kívánságairól...:)
Na, de azért fejben sikerült összeállítani a tortát, és végre a sütőm is megjavult (majdnem két hónap kényszerszünet után). Úgyhogy nem volt akadálya annak, hogy elkészüljön ez a szintén tejszínes-csokis krémmel töltött óriás torta:

A piskóta a hagyományos recept alapján készült, a krémhez 6 dl tejszínt olvasztottam fel 3 tábla csokival, hűtöttem ki és vertem fel habosra. A fondant Kiskukta receptje szerint készült és Wilton piros festékkel színeztem.

Nyuszi hordozó szatyor

Kaptam már érdekes felkéréseket (pl. rószaszín plüss tankot kértek tőlem), de eddig talán ez volt a legnagyobb kihívás nekem. :)
Andi barátnőm tesójának a nyuszijának kellett hordozó táskát varrnom. Tóbiás uraság a lányaimnak is nagyon tetszett, Anna azóta csak Bébiás-nak hívja, és minden nyuszira hangosan kiabálja, hogy: "Bébiás, Bébiás!!!" :)
Szóval Tóbiás táskája ilyen lett. A csajok egyik jegesmedvéje volt a mérce, ő és Tóbiás kb. egyforma nagyok.



És íme, a kis lakójával:

Használd egészséggel, Tóbiás! :)

Életjel vakáció közben

Tudom, hogy jó hosszú időre eltűntem, de nézzétek el nekem.
Sok minden történt velünk az elmúlt hetekben-hónapokban. Először is Zsófi már maga mögött tudhatja a "kiscsoportos" jelzőt, és szeptembertől középső csoportos nagylány lesz. Nagyon szereti az ovit, szerencsére alig várja a szeptembert, hogy újra mehessen. Okos, komoly nagylány lett, aki persze tud nagyon dinka is lenni. Szerencsére...:)
Anna július elsején két éves lett, volt babazsúr is, saját készítésű tortával. Igaz, ez nem volt egyszerű menet, merthogy egy héttel a buli előtt beadta kulcsot a sütőm. (Halkan jegyzem meg, sajnos még ma is működésképtelen, mivel eddig nem találtak hozzá megfelelő fűtőszálat. De talán majd most...) Pannus kicsit nehezebb eset, mint a nővére, de ettől függetlenül imádnivaló, bár kétségtelenül több türelem kell hozzá, mint Zsófihoz. Nagyon makacs és akaratos, és ő nem könnyen enged a 21-ből.
Pocaklakó köszöni jól van, sokat mocorog, eddig a nővérkéihez hasonlóan vagy farosan, vagy haránt fekszik, szóval igazi renitens kiscsávó. :) A meleget kicsit nehezen viseljük, de csakazértis kibírjuk szeptember végéig! :)
Varrogatni nem igazán van energiám, illetve azért amit meg kell csinálni (van még pár rendelés, amivel adós vagyok), az készül, de bizony sok esetben a fotózás lemaradt eddig. Meg fényképezőgépet is cseréltünk, és a régi kártyáján is maradtak képek. Azokat majd egyszer megmutatom, ha eljutok odáig, hogy feltegyem a gépre. A Meska boltomba sem töltök fel semmit, egyelőre szüneteltetem, ha újra lesz majd időm/kedvem/energiám varrni, akkor folytatjuk a meskázást.
Nagyobb nyaralás idén nem lesz, eddig már voltunk anyukámnál és a nagyimnál, meg a barátnőmék nyaralójában pár napot, szóval úgy érzem, most fel vagyunk töltődve egy időre.
Ami még vár ránk, az egy kis lakásrenoválás és ami ezzel jár, de ezt majd augusztus közepére tervezzük, ha a lányok a másik mamánál tanyáznak. És persze szeptemberben jön a legnagyobb projektünk: a nagycsaládossá válás, amivel kapcsolatban még vannak bennem komoly kérdőjelek (mit, hogy, mikor, hogyan), de ezek is majd szépen körvonalazódni fognak a maguk idejében. Nem pánikolok, bár vannak félelmeim, de majd ügyesen úrrá leszek rajtuk. :)
Röviden ennyi, ha lesz bemutatni valóm, mindenképpen hozom.
Addig is mindeninek nagyon kellemes nyarat kívánok!

Carmen

Tavaly Scotty leleményesen női nevekkel látta el a táskáit. Már akkor nagyon tetszett a dolog, és amikor ezt a kis táskát varrtam, valahogy egyből ez a spanyol női név jutott eszembe.
A fekete-fehér-bordó párosítás nekem nagyon megtetszett, remélem, ti is szeretni fogjátok.
Méretei: 35 cm magas (középen 30 cm), 40 cm széles, 12 cm mélységű. A pántja hossza 52 cm hosszú. A szélei végig bordó szatén ferdepánttal szegettek.
Mivel kifordítható, oldalanként két-két zsebe van.
A virágdíszt kitűzőalapra varrtam, így ruhára is tehető. Átmérője 10 cm.
Meska polcomon várja a gazdáját.

1000 felett

Tegnap átlépte a látogatószámlálóm az ezret. Tudom, nem nagy dolog, de nekem nagyon jó érzés. :)
Köszönöm mindenkinek, aki idelátogatott!

Szabad gépi tűzés

Amikor megkaptam a varrógépemet (lassan már másfél éve), és ismerkedni kezdtem a varrás rejtelmeivel, egyből rabul ejtett a szabad gépi tűzés. Eleinte a kukacolásos (a férjem csak amőbázásnak hívja) tűzéssel díszítettem a táskákat, aztán sok-sok gyakorlás után már bele mertem vágni egy-egy komolyabb mintába is. Minden csak gyakorlás és bátorság kérdése volt.
Amikor azonban még csak az ismerkedési fázisban voltunk (mármint a tűzés meg én :)), nagyon nehezen találtam hozzá jó oktató anyagokat. Aztán sok-sok kutakodás után mindig rátaláltam apró kis fortélyokra, amikkel egyre jobban ment a dolog. Ezért arra gondoltam, megosztom a tapasztalataimat ezügyben és pár fotóval illusztrálom a munka menetét.
Lássuk:

A hozzávalók:

1. a tűzni való "szendvics", ami nem más, mint az előlap-flíz-hátlap alaposan összegombostűzött hármasa
2. a rugós, vagy más néven kukacoló vagy tűzőtalp

A munka menetét fotókkal mutatom be:

1. 
   
   Az öltés hosszúságát én kb. 2-2,5-esre állítom. Sok helyen olvastam, hogy akkor a legszebb a tűzés, ha nagyon sűrűre van állítva a gép. Nem tudom,nekem nem nagyon jött be.
   
   
2. 
   
   
   A rugós talp felszerelése és az anyagtovábbító fogazat leengedése, vagy ha ez nem megoldható (pl. az én gépem sem alkalmas rá), akkor a stoppoló lapocskával letakarom a fogakat.
   
   
3. 
   
   
   
   
   
   A végeredmény:
   
   
   
   Valahol azt olvastam, hogy érdemes úgy kezdeni a gyakorlást, hogy megkérünk valakit, hogy egy fehér üres lap felett tartson nekünk függőlegesen egy ceruzát vagy tollat, mi pedig két kézzel mozgassuk a lapot. Vagyis ne a toll vagy a ceruza mozogjon, hanem a papír. Érdekes élmény :).
   
   

Azt szokták javasolni, hogy pamut anyagokhoz pamut cérnát, műszálashoz pedig műszálas cérnát használjunk. Nekem jobban bevált, hogy a tűzéshez a műszálasat használom, kevesebb szakadás fordul elő. Vagy én vagyok béna..:)

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, örömmel venném, ha kommentben ti is leírnátok a tapasztalatotokat a tűzésről. Hátha segítségére lehetünk azoknak, akik most ismerkednek a technikával.

Húsvétra

Fehér

alapon kék virágosat (is) varrtam mostanában. Ez az anyag volt az alapja a lila virágosnak is:ezt festettem lilára. Illetve nem ezt, hanem egy másik darabját. Meg varrtam rózsaszínt is, de olyat már mutattam. Vele indult az egész jógamatrac-tartó őrület..:-)

Zsebes

A szokásos jógamatrac tartó, de ezúttal zsebes változatban. A zseb mérete 18*19*2 cm.
A Meskán már gazdára lelt. :-)

Jó ideje már,

hogy a Meskára nem tudtam feltenni újabb varrományokat. A jógazsákokat leszámítva.
Ennek egyik oka, hogy a jógatatyókon kívül nem igazán jutott energiám másra, hiszen ha volt egy kis időm, akkor inkább aludtam. Ha meg nem aludtam, akkor próbáltam annyi életet verni magamba, hogy a családot és a háztartást el tudjam látni. Szerencsére elmúltak az álomkóros napok-hetek-hónapok, és lassan visszatér minden a régi kerékvágásba. Azt az egyet leszámítva persze, hogy ősszel bizony egy fővel gyarapodik a családunk. :-)
Szóval tegnap éjjel alkottam. Ezt a kis natúr-romantikus, két oldalas táskát. Mindkét oldalán van zseb, mégpedig három. A fülét szándékosan hosszabbra hagytam, hogy kényelmesen tele lehessen pakolni, akár egy nagy piaci bevásárlás alkalmával.
Mivel a hétvégi tatabányai foltvarrós napon sikerült beszereznem a ferdepánt felvarrásához a speciális talpat, gyorsan ki is próbáltam. Hát egy álom!!!! Tényleg komolyan gondoltam, hogy egy nagy csomó bosszúságtól mentett meg.:-)
És íme, a végeredmény:

Este felköltözik a Meska polcra.

Örök hála

annak, aki megalkotta a ferdepánt-felvarró talpat (és egyéb rendkívül hasznos kütyüket) a varrógéphez. Ma éjjel kb. 3 agyvérzéstől szabadított meg.
Respekt.
:-)

Virágos jókedvemben

varrtam ezt a táskát a tesómnak, bár a tervezéskor még lázadozott a három virág ellen, azért a végeredmény láttán belátta, hogy érdemes rám hallgatnia (mint mindig..;-P ). Egy már bemutatott táska szabásmintája alapján készült, világoskék-fehér kockás vászonból, két húzózáras rekesze van,meg egy szabásvonalba helyezett, 3 részre osztott belső zsebe.

Én mondtam,

hogy ezek jól mutatnak együtt. Legalábbis nekem nagyon bejön ez a kicsit zsenge, kicsit hűvös kombináció.

Méghogy...

...a világoskék-fehér kockás nem passzol a zöld-fehér pöttyöshöz.... Dehogyisnem!
Később képekkel is bizonyítom! :-)

Még áprilisi viccnek is rossz...

Történt pediglen, hogy a mai napot előre kiszemeltem, hogy az aktuális laborvizsgálatot letudjam. A csajokra Apa vigyázott, ill. ő vitte orvoshoz őket. Gondoltam, péntekre úgysem hagyják sokan az SZTK-ba menést. Muhaha.
Na, mindegy, muszáj túl lenni rajta. Gyanúsan nagy tömeg tolong a laborban... Szépen beálltam a sorszám-osztó hölgy sorába, és néhány perc múlva a cetlivel a kezemben vártam a sorsomra... Kb. egy órát....

Tavasz van

Bizony, menthetetlenül itt a tavasz, amit már annyira vártam. És a tavaszhoz új táska is jár. :-) Mint minden évszakhoz...
Ezt a közepes méretű kis oldaltáskát egy kolleginám kérte, igazából szakasztott mása egy régebben készült kis tatyónak, amit anyukámnak varrtam.


A fedele tépőzárral ragaszkodik a táskához, egy hátsó zippes zsebe van, ill. elől is van egy jó nagy zseb. A bélése fekete pamutvászon, egy darab belső zsebbel.
Készült hozzá két telefon tok is, egy kisebb, ill. egy nagyobb. A kicsi dupla behúzással záródik, a nagyobbik szimplán szalaggal.
A vállpántja állítható, így keresztben is hordató, de akár vállon is.
Remélem, tetszeni fog a gazdájának is, mert én menet közben beleszerettem...:-)

Ezúttal pasiknak

való jógamatrac tartó zsákot (is) varrtam.
Eleinte kicsit féltem a fekete vászon-szürke csíkos kord párosításától, de utólag szerencsére kiderült: alaptalanul.


Nem is tudom, melyik jellemző illik rá a legjobban: elegáns, stílusos, vagány netán sportos... :-) Készült mellé egy nőies változat is, merthogy egy házaspár volt a megrendelő, de az a "szokásos" fekete-tarka virágos anyagokból készült, és olyat már mutattam korábban.
Mindenesetre kezdem ledolgozni az elmúlt hónapban felhalmozott lemaradásomat. De erről majd egy következő posztban... ;-P

Nálatok laknak-e állatok?

Van egy kedvenc játszóterünk a környéken, sajnos az egyetlen, ami megfelel majdnem az összes, általam (is) felállított követelménynek: miszerint legyen felújított, megfelelő méretű, viszonylag jól karbantartott, nyáron megfelelően árnyékos, a két gyerkőcöm találjon magának elfoglaltságot benne, és mellesleg ne legyen túl messze. Nem is olyan sok igény, ugye? :-) Tényleg nagyon szeretünk oda járni, tegnap is viszonylag korán (10 óra körül) már kint voltunk.

Szerencsére van benne hinta (igaz, csak kettő: egy babahinta, és egy a nagyobb gyerkőcöknek), mérleghinta, csúszda a homokozóban, rugós lovacska, szuper kis mászóka, amibe szintén van csúszda építve. Szóval tényleg klassz, na. Ja, és a legszebb az egészben, hogy kerítéssel ügyesen körbe van kerítve, zárható a kapuja, vagyis egy totyogó nem tud megszökni. Feltéve, ha mindig becsukják maguk után a kaput a jelenlevők, mert azért lássuk be, nem jellemző...

Szóval ott tanyáztunk délelőtt egy másik anyukával és összesen négy gyerekkel, amikor egy nő behozott egy nyulat(!), majd leült a padra és békésen nézegette, ahogy a nyuszi jön-megy. Amikor udvariasan (tényleg az voltam ;-) ) megkértem, hogy legyen kedves kivinni innen a nyulat, mert ez egy játszótér gyerekeknek és nem nyulaknak, még neki állt feljebb. Közölte, hogy régóta ide járnak, és még soha senki nem szólt neki. Kezdett bennem felmenni a pumpa, főleg, amikor közölte, hogy be van oltva a nyúl, vagyis a gyerekek semmit nem kapnak el tőle és amúgy is szobatiszta. Oké, ezek szerint nem a lakásban végzi a dolgát, hanem a szabadban. Mondjuk a játszótéren... Juhhééé! Felvetettem neki, hogy esetleg ki kellene vinni a nyulat a játszótér előtti füves területre, ahol a lelkes apukák szoktak focizni a csemetékkel, de azt felelte, hogy oda nem viszi, mert jönnek a kutyák meg a macskák, és megtépik a nyuszit. Csak akkor volt hajlandó elhúzni onnan a csíkot (nagy duzzogva), amikor a másik jelenlévő anyuka is távozásra kérte.

Megmondom őszintén, engem nagyon felháborít, ha valaki ennyire semmibe veszi a szabályokat. Oké, tényleg nincs kint tábla (merthogy lelopták), miszerint nem lehet behozni állatokat, vagy nem lehet dohányozni. De miért kell ehhez tábla, nem egyértelmű magától is? Úgy látszik, sajnos, nem mindenkinek.

Nálatok laknak-e állatok?

Kincset leltem

Oké, tudom, egy nagyrészt varrós blogban ez nem helyénvaló, főleg, hogy jó ideje nem is jelentkeztem varrománnyal, de én nagyon-nagyon örülök neki.
Szóval tegnap az Interspar kiárusítós "vackai" között leltem erre a hatalmas méretű (51*27 cm), hibátlan kerámia sütőtálra, mondanom sem kell, potom áron. Na jó, nem bolhás ár, de azért még így is nagyon jó vétel volt. Tegnap ugyanennek a tálnak a kistestvérét találtam a neten, cca. 4000 Ft-ért, de az csak 39*24 cm-es volt. Én meg 1200 Ft-ot hagytam érte ott. Ugye, hogy ugye? :-) A fülei szilikonosak, így talán jobban kézreesik a sütőből való kivételnél. Főleg, hogy üres állapotban is 3,7 kg!!!


Már ki is találtam, mivel avatom fel: az én édes páromnak hamarosan névnapja lesz, és Ferdinánd-tekercset fogok sütni neki. Nem tudom, mi a nagyobb: a macera magával a sütivel vagy a kalóriatartalma...:-)

Update:
Van, hogy az ember azt hiszi, kincsre lelt, holott csak egy kacat a többi között... Nos, ez a hiper-szuper-elsőlátásraszerelem sütőtál nem fér be a sütőmbe. De talán még a hűtőmbe sem... Minderre persze csak akkor jöttem rá, amikor krumpival jól megpakolva a forró sütőbe akartam tolni.
Nincs mit mondanom. Kicsit belebetegedtem...:-(

Játék Dióhéjnál

Dióhéj játékot hirdetett a blogján.
Természetesen a festett anyagokra pályázok, bár sem a könyv, sem a neszesszer ellen nem lenne kifogásom. Na, nem leszek telhetetlen...:-)

Simplicol - feltöltöttem a készleteket

Bréking!
Sikerült beszereznem (Anyukámnak és a Nagyikámnak hála) egy jó nagy adag Simplicol textilfestéket, a szivárvány minden színében!
Azt hiszem, most elég hosszú ideig csak egyszínű molinót veszek, és magam festem meg. :-)

A színek (a bal felső sarokból lefelé haladva): hárszöld, fűzöld, olívazöld, napsárga, kukoricasárga, narancs, szilva, kobaltkék, tengerkék, lila (2*).

Mottó helyett

"Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál."

Az idézett mondat a P.S. I love you című filmben hangzott el. Még nem láttam a filmet, de amint lehet, pótolom.

Sötétkék virágos kézitáska

A múlt héten sikerült befejeznem ezt a projektemet is.
Sötétkék és fehér alapon kék virágos anyagokat kombináltam ebben a táskámban. Szerintem nagyon szemrevaló lett a végeredmény. :-) Remélem, a gazdájának is elnyeri a tetszését!
A testét jó erősen kimerevítettem, tettem bele táskamerevítőből és a LIDL jól bevált felmosójából is, úgyhogy tényleg gyönyörű lett a tartása. Azt hiszem, máskor is fogom használni ezt a kombinációt. A bélése vajszínű pamutvászon, három részre osztott, szabásvonalba helyezett zsebekkel: a középső húzózáras, a szélsők "sima" pakolós zsebek.
A teljesség kedvéért kapott egy kis virágdíszt is, amit kitűzőalapra varrtam, így bármikor levehető.

Egy kis szomorúság is vegyül azért az örömömbe: sajnos ebből a fazonú táskafülből ez volt az utolsó pár, úgyhogy új beszerzési forrás után kell néznem... de majd nyitva tartom a szemem. :-)

Íme Őkelme:

Anyagbeszerző körúton

A múlt héten anyagbeszerző körúton jártam Pesten. Konkrét elképzeléssel mentem, tudtam, hogy mit szeretnék, de azért vettem olyat is, ami nem volt betervezve.
A türkizkék és kiwizöld anyagokat a Jászai Mari térnél található I Love Textil-ben vettem, ezek klassz, kis könnyű vászon anyagok. A lányoknak tervezek belőle ruhát nyárra. Összesen 4 métert vettem belőle, úgyhogy táskára is futja majd. Mondjuk a tavasszal...:-)
Az Ikeába már-már hazajárok, szeretem az anyagait: egyrészt mert nagyon jó minőségűek, másrészt mert nincs horrorfilmbe illő áruk. Sőt...
A kék-fehér csíkos anyagból egy tengerész stílusú táska lesz, a fehér-színes virágosból pedig magamnak tervezek egy olyan kis tatyót, amibe csak a legszükségesebbek férnek bele: a lányok innivalói, papírzsepi, pénztárca, kulcs, törlőkendő, kis elemózsia, ... Vagyis nem is olyan nagyon kevés, ugye? :-) Nem is igazán tudom, mekkora legyen?
A többiről majd idővel kiderül, mivé lényegül át... Tervek vannak, csak hát az idő, ugye. Abból sosincs elég. Legalábbis nekem. Mostanában egy füzet egyik felébe írogatom az aktuális feladataimat, a másikba pedig a terveimet rajzolgatom. Így remélhetőleg semmi nem veszik el. Nem hiába mondták: "Ha nincs eszed, legyen noteszed". Ehhez tartom magam, biztos, ami biztos alapon. :-)

Lilamánia

Az egész egy lila kötött poncsóval kezdődött novemberben. Anyukámtól kaptam, szegény nem bírta már nézni a kissé elnyűtt kardigánomat. Tényleg imádom, alig várom, hogy jobb idő legyen és felvehessem.

Igen ám, de nem volt színben hozzá passzoló táskám. Pont kapóra jött, hogy karácsony előtt Noi barátnőmmel ajándékbeszerző körutunk során a Müller drogériában, a mosószóda mellett ott virított a textilfesték. Lilában. Naná, hogy engem várt :-)
Becsületes neve: Simplicol Echtfarbe - Pflaume árnyalat.

Aztán a két ünnep között sort kerítettem a festésre. Összeszedtem a lányok "menthetetlennek" ítélt foltos ruháit, amiken már sem az epeszappan, sem pedig a jól bevált csoda-folttisztítóm-fehérítőm sem segített. Vagy éppen segített, túlságosan is. Vagy ott volt a kék kockás blúzom, amiben nekiálltam a fürdőkádat súrolni, némi Domestos segítségével. Nem, nem kell találgatni. Igen, gyönyörűen kiszedte a színét itt-ott. Na, szóval összeszedtem mindezeket, tettem hozzá egy méternyit a táskának szánt molinóból és a kék-fehér virágos anyagból, és uccu neki.... Zsófival a mosógép előtt kuporogtunk, és néztük, ahogy a textíliák egyre lilábbak lesznek, és közben próbáltuk kitalálni, mikor melyik ruhadarabot látjuk a dob ajtajában felbukkanni.
A végeredmény minden elvárásomat felülmúlta. Tényleg olyan színük lett, mint a mintakártyán, és újra hordhatóak lettek. Némelyik kicsit viccesen néz ki, főleg azok, amelyeken műszálas cérnával varrták a díszítéseket, mert azokat persze nem fogta meg a festék. A molinó pedig gyönyörű lett, kicsit márványos a hatása, de pont ettől szép.
Sajnos voltam olyan balga, hogy a festés előtt nem fotóztam le a ruhákat, de tanultam az esetből, legközelebb nem felejtem el. A kockás blúzokat annak idején duplán vettem: egy barna és egy kék volt együtt.
A kockás blúz:


A lányok pólói eredetileg zöld és sárga színűek voltak:


És a táskának való virágos anyag (ebből készült a tegnap bemutatott jógazsák):


A hétvégén megint a Müllerben jártunk, sikerült is venni még ebből a festékből, igaz lila már nem volt. De hárszöld (?), fűzöld és sárga igen, úgyhogy ezekből vettem.

Újabb jógazsák

Tegnap éjjel sikerült befejezni egy újabb Meskás megrendelést, egy jógamatrac tartó zsákot. A "szokásos", egyrekeszes változat készült, ezúttal saját festésű lila anyagból. A festésről majd még írok a napokban egy részletesebb posztot is.
Azért nem ment minden simán, mert a tűzésnél nem vettem észre, hogy egy picit meggyűrődött az anyag, így inkább visszabontottam, és újrakezdtem, de szerencsére csak kb. a 2/3-ától. Egy picit változtattam a zsákon: a zsinóros behúzás helyett két vékonyabb lilás szaténszalagot és kékes színű fagolyókat használtam, hogy kiemeljem a kék virágmintákat. Nekem nagyon tetszik így is, sokkal "csajosabb" lett.



Nagyon örülök, hogy ekkora sikere van ezeknek a zsákoknak, nagyon szeretem varrni őket és ha nem is pikk-pakk, de hamar elkészülnek.:-) Azért a jógamatrac-tartó táskák ötletgazdájának, Ági barátnőmnek lassan illene valami "licensz-ajándékon" törni a fejem....:-)

Kabáthoz a gombot...

illetve a táskát. Ezek a szürke-fehér-nemtudommilyenszínű gombok hangos kiabálásba kezdtek, amikor a hobbiboltban a gombos-gyöngyös ládákban kapirgáltam. :-) Naná, hogy hazajöttek velem. Aztán addig kerülgettem őket, amíg a táska jövőbeli gazdájával össze nem párosítottuk a szürkésfekete korddal. Nekem nagyon tetszik, ahogy megtöri a csíkok szigorúságát.
A táska szabásmintája Miss Scotty-tól származik, de egy kicsit átalakítottam. A hátoldalára egy húzózáras belső zseb került (bérletnek), és az elejére is tettem egy nagyméretű zippes zsebet. Az egészet pedig megkoronáztam egy fedéllel, amire a virágos-gombos díszítés került. Belső zsebe is van, méghozzá kettő, szabásvonalba helyezve.
Remélem, az új gazdája meg lesz vele(m) elégedve. Használd egészséggel, Anyukám! :-)

Amiért megint nem aludtam eleget...

Éjszaka megszállt az ihlet. Volt már ilyen,és remélem, lesz is még. Sokszor.:-)
Hajnali fél kettőig csak a táska testének a tűzéséig jutottam. Nem, nem a lelkesedés fogyott el, hanem a cérna. Pedig a biztonság kedvéért két spulnival vettem, mégis kevés lett... Egyelőre ennyit mutatok belőle, ha készen leszek vele, akkor majd bemutatom teljes egészében is.
Az itt látható részlet kb. 22*14 cm nagyságú.

Jógamatrac-tartó táskák

Van még a tarsolyomban a be nem mutatott, de már gazdára lelt varrományokból :-). Ilyenek ezek a jógamatrac-tartó zsákok is. Az elsőt Ági barátnőm kérte, amit feltettünk a Meskára mintadarabként (persze a hozzáillő táskával együtt). Nem is gondoltam, hogy ekkora sikere lesz, de persze nagyon örülök neki! Karácsony előtt már egy kétrekeszes változat is készült, ennek a mintájára. Szeretem csinálni őket, mindegyik más egyéniség. Jelenleg is készül kettő, majd azokat is bemutatom.

Eddigi munkáimból

Összeszedtem az eddigi munkáimból néhányat, gondoltam, bemutatom itt is. Egy részük a Meskán talált új gazdára, vagy ismerősöknek varrtam őket, és persze van köztük néhány saját részre készült darab is.

Élesben....

Nem tudom, ki hogy van vele, én szeretem a változtatásokat valamilyen konkrét dátumhoz kötni. Ez különösen igaz a január elsejére. Olyan érzés, mint amikor egy új füzetet nyitsz, és tiszták a lapok, csak tőled függ, mi kerül rájuk...

Úgyhogy úgy gondoltam, ideje komolyabban venni ezt a blogolást, főleg mert egyre többen kérdeztétek, mikor indul már élesben. Hát, ezennel szeretettel átnyújtom nektek, íme. Igyekszem majd minél gyakrabban jelentkezni, ha elkészült egy-egy újabb alkotás, itt lesz az első bemutatkozása, de persze nem csak a kézműveskedésről szeretnék beszámolni. Terveim szerint lesznek gasztronómiai és gyerek témájú bejegyzések is (meg ami még szembejön velem...).

Nem szeretem a közhelyes kívánságokat, de ha meg kellene fogalmaznom, mit is szeretnék 2011-re kérni a Gondviseléstől, akkor kérem szépen, hogy tegyen a kosárba egészséget, szeretetet, jókedvet, tisztességet. MINDENKINEK.