2011. március 31., csütörtök

Tavasz van

Bizony, menthetetlenül itt a tavasz, amit már annyira vártam. És a tavaszhoz új táska is jár. :-) Mint minden évszakhoz...
Ezt a közepes méretű kis oldaltáskát egy kolleginám kérte, igazából szakasztott mása egy régebben készült kis tatyónak, amit anyukámnak varrtam.


A fedele tépőzárral ragaszkodik a táskához, egy hátsó zippes zsebe van, ill. elől is van egy jó nagy zseb. A bélése fekete pamutvászon, egy darab belső zsebbel.
Készült hozzá két telefon tok is, egy kisebb, ill. egy nagyobb. A kicsi dupla behúzással záródik, a nagyobbik szimplán szalaggal.
A vállpántja állítható, így keresztben is hordató, de akár vállon is.
Remélem, tetszeni fog a gazdájának is, mert én menet közben beleszerettem...:-)

2011. március 22., kedd

Ezúttal pasiknak

való jógamatrac tartó zsákot (is) varrtam.
Eleinte kicsit féltem a fekete vászon-szürke csíkos kord párosításától, de utólag szerencsére kiderült: alaptalanul.


Nem is tudom, melyik jellemző illik rá a legjobban: elegáns, stílusos, vagány netán sportos... :-) Készült mellé egy nőies változat is, merthogy egy házaspár volt a megrendelő, de az a "szokásos" fekete-tarka virágos anyagokból készült, és olyat már mutattam korábban.
Mindenesetre kezdem ledolgozni az elmúlt hónapban felhalmozott lemaradásomat. De erről majd egy következő posztban... ;-P

2011. március 16., szerda

Nálatok laknak-e állatok?

Van egy kedvenc játszóterünk a környéken, sajnos az egyetlen, ami megfelel majdnem az összes, általam (is) felállított követelménynek: miszerint legyen felújított, megfelelő méretű, viszonylag jól karbantartott, nyáron megfelelően árnyékos, a két gyerkőcöm találjon magának elfoglaltságot benne, és mellesleg ne legyen túl messze. Nem is olyan sok igény, ugye? :-) Tényleg nagyon szeretünk oda járni, tegnap is viszonylag korán (10 óra körül) már kint voltunk.

Szerencsére van benne hinta (igaz, csak kettő: egy babahinta, és egy a nagyobb gyerkőcöknek), mérleghinta, csúszda a homokozóban, rugós lovacska, szuper kis mászóka, amibe szintén van csúszda építve. Szóval tényleg klassz, na. Ja, és a legszebb az egészben, hogy kerítéssel ügyesen körbe van kerítve, zárható a kapuja, vagyis egy totyogó nem tud megszökni. Feltéve, ha mindig becsukják maguk után a kaput a jelenlevők, mert azért lássuk be, nem jellemző...

Szóval ott tanyáztunk délelőtt egy másik anyukával és összesen négy gyerekkel, amikor egy nő behozott egy nyulat(!), majd leült a padra és békésen nézegette, ahogy a nyuszi jön-megy. Amikor udvariasan (tényleg az voltam ;-) ) megkértem, hogy legyen kedves kivinni innen a nyulat, mert ez egy játszótér gyerekeknek és nem nyulaknak, még neki állt feljebb. Közölte, hogy régóta ide járnak, és még soha senki nem szólt neki. Kezdett bennem felmenni a pumpa, főleg, amikor közölte, hogy be van oltva a nyúl, vagyis a gyerekek semmit nem kapnak el tőle és amúgy is szobatiszta. Oké, ezek szerint nem a lakásban végzi a dolgát, hanem a szabadban. Mondjuk a játszótéren... Juhhééé! Felvetettem neki, hogy esetleg ki kellene vinni a nyulat a játszótér előtti füves területre, ahol a lelkes apukák szoktak focizni a csemetékkel, de azt felelte, hogy oda nem viszi, mert jönnek a kutyák meg a macskák, és megtépik a nyuszit. Csak akkor volt hajlandó elhúzni onnan a csíkot (nagy duzzogva), amikor a másik jelenlévő anyuka is távozásra kérte.

Megmondom őszintén, engem nagyon felháborít, ha valaki ennyire semmibe veszi a szabályokat. Oké, tényleg nincs kint tábla (merthogy lelopták), miszerint nem lehet behozni állatokat, vagy nem lehet dohányozni. De miért kell ehhez tábla, nem egyértelmű magától is? Úgy látszik, sajnos, nem mindenkinek.

Nálatok laknak-e állatok?

2011. március 3., csütörtök

Kincset leltem

Oké, tudom, egy nagyrészt varrós blogban ez nem helyénvaló, főleg, hogy jó ideje nem is jelentkeztem varrománnyal, de én nagyon-nagyon örülök neki.
Szóval tegnap az Interspar kiárusítós "vackai" között leltem erre a hatalmas méretű (51*27 cm), hibátlan kerámia sütőtálra, mondanom sem kell, potom áron. Na jó, nem bolhás ár, de azért még így is nagyon jó vétel volt. Tegnap ugyanennek a tálnak a kistestvérét találtam a neten, cca. 4000 Ft-ért, de az csak 39*24 cm-es volt. Én meg 1200 Ft-ot hagytam érte ott. Ugye, hogy ugye? :-) A fülei szilikonosak, így talán jobban kézreesik a sütőből való kivételnél. Főleg, hogy üres állapotban is 3,7 kg!!!


Már ki is találtam, mivel avatom fel: az én édes páromnak hamarosan névnapja lesz, és Ferdinánd-tekercset fogok sütni neki. Nem tudom, mi a nagyobb: a macera magával a sütivel vagy a kalóriatartalma...:-)

Update:
Van, hogy az ember azt hiszi, kincsre lelt, holott csak egy kacat a többi között... Nos, ez a hiper-szuper-elsőlátásraszerelem sütőtál nem fér be a sütőmbe. De talán még a hűtőmbe sem... Minderre persze csak akkor jöttem rá, amikor krumpival jól megpakolva a forró sütőbe akartam tolni.
Nincs mit mondanom. Kicsit belebetegedtem...:-(